(1) A forró-formájú gravitációs öntési módszerek a következők:
Ez a legszélesebb körben alkalmazott öntési módszer, amikor a formahéjat eltávolítják a kemencéből, majd magas hőmérsékleten öntik. A fém lassan lehűl a formahéjon belül, lehetővé téve, hogy nagy folyékonysággal töltse meg a formát, így biztosítva, hogy az öntvény pontosan lemásolja az üreg alakját és javítja annak pontosságát. A forró formában azonban a lassú lehűlés durva szemcséket eredményez, ami csökkenti az öntvény mechanikai tulajdonságait. Szénacél öntésekor a lassan lehűlő felület is hajlamos az oxidációra és dekarbonizációra, ami csökkenti a felület keménységét, simaságát és méretpontosságát.
(2) Vákuumos szívóöntvény
A formahéjat vákuumöntődobozba helyezik, és az üregben lévő gázt a héj apró pórusain keresztül szívják el, lehetővé téve a folyékony fém számára, hogy jobban kitöltse az üreget, megismételje alakját, javítsa az öntési pontosságot, és megelőzze az olyan hibákat, mint a porozitás és a hiányos töltés. Ezt a módszert külföldön is alkalmazták.
(3) Kristályosítás nyomás alatt
A formahéjat nyomástartó edénybe helyezik az öntéshez. Az öntés után a nyomástartó edényt azonnal lezárják, és nagy-nyomású levegőt vagy inert gázt vezetnek be az edénybe, hogy az öntvény nyomás alatt megszilárduljon, és ezáltal megnőjön a sűrűsége. A maximális nyomás külföldön elérte a 150 atm-t.
(4) Irányított kristályosítás (irányított megszilárdulás)
Egyes befektetési öntvényeknél, mint például a turbinalapátok és a mágnesek, ha kristályszerkezetük meghatározott irányban elhelyezett oszlopos kristályokból áll, teljesítményük nagymértékben javítható. Ezért az irányított kristályosítási technológia a befektetési öntésben gyorsan fejlődik.
